| 
		| 1. | honapnevek (mind) | 36 sor |  (cikkei) |  
		| 2. | Re: szovjet himnusz magyarul (mind) | 34 sor |  (cikkei) |  
		| 3. | ruszki himnusz (mind) | 7 sor |  (cikkei) |  
		| 4. | Re: szovjet himnusz (mind) | 36 sor |  (cikkei) |  
		| 5. | szamnevek (mind) | 7 sor |  (cikkei) |  
		| 6. | Honapok (mind) | 12 sor |  (cikkei) |  
		| 7. | i, j (mind) | 6 sor |  (cikkei) |  
		| 8. | Re: Honapnevek es a het napjainak nevei (mind) | 190 sor |  (cikkei) |  | 
 |  
		| + - | honapnevek (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
>Előfordul-e más nyelvekben is, hogy a Föld forgásának irányába eső
két
>égtájat a magyarhoz hasonlóan a "felkelni" és "lenyugodni" szavakból
>eredezteti, megőrizve ezzel a geocentrikus világkép hiedelmének
>nyomát?
Hat persze, sot... Latinul "felkel" = _orior_ , eredeti jelentese:
"keletkezik, ered", ebbol _oriens_ = "kelet"; "lenyugszik" = _occido_
, eredeti jelentese "megol, elpusztit", ebbol _occidens_ = "nyugat".
>Mit jelent a latin _idus_ szó, ami egy hónap 13. vagy 15. napját
>jelölte?
Csak ezt a napot jelenti. Valoszinuleg etruszk jovevenyszo.
>Nos, itt van a
>problémám, mert ezeket aligha így mondták rómaiul, valamilyen ívuszok
>egész biztosan szerepet játszottak benne.
A dolog meglehetosen bonyolult. Az ante prepozicio targyesettel all,
tehat ante diem III idus ianuarias, mert idus, nonae, kalendae
formailag nonemu tobbesek, mogottuk pedig a honapnevek melleknevi
alakjanak egyeztetett alakja all. (Tehat pontos forditas szerint: a
januari idus elotti harmadik nap. Ezt egyebkent ugy szamoltak, hogy
magat a hatarnapot is beleszamitottak, tehat ante diem I nem letezett,
csak ante diem II (pridie), azutan ante diem III.)
> Mi a görög paraszkeií "péntek" eredete?
Az ujszovetsegi gorogben _paraskeue'_, a _paraskueazo'_ = "keszit"
igebol, jelentese "az elokeszulet napja". A szo alakilag gorog,
tartalmilag azonban zsido eredetu, a szombatra valo elokeszulet napjat
jelentette. Vesd ossze Mate 27,62; Mark 15,42; Lukacs 23,54; Janos
19,31.
Ferenc
 |  
		| + - | Re: szovjet himnusz magyarul (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
Sziasztok!
> Szabadda tett nepek orok szovetsege,
> a nagy Oroszorszag nagy muve e frigy,
Nekem ez a ket sor ugy ugrott be most
ranezesre, hogy a
Szovetsegbe forrt szabad koztarsasagok,
a nagy Oroszorszag kovacsolta frigy,
Na, innentol mar nem emlekszem megint... ;-)
Ugyhogy beadtam a fenti ket sort egy keresobe,
es ime a ket teljes valtozat:
http://www.mozaik.info.hu/mozaweb/himnusz/page5116.htm
Tehat
Szövetségbe forrt szabad köztársaságok:
A Nagy Oroszország kovácsolta frigy,
A Szovjet hatalma és egysége éljen:
Sok nép így akarta s megalkotta így!
	Szálljon szabad hazánk,
	Dicsőség fénye rád,
	Népek barátságát vívtad te ki!
	Lenini párt vezet,
	Láng, mely a népeket
	Kommunizmus győztes útján viszi.
Udv,
AGi
 |  
		| + - | ruszki himnusz (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
Kedves Vica!
Valahogy úgy kezdődik, hogy "Szövetségbe forrt szabad köztársaságok, a nagy
Oroszország kovácsolta frigy". Még leírni is szörnyű az ilyesmit...
Andrea
 |  
		| + - | Re: szovjet himnusz (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
Hali!
>Szabadda tett nepek orok szovetsege,
>a nagy Oroszorszag nagy muve e frigy,
>hogy eljen a Szovjet hatalma, egysege,
>a nep igy akarta, s megalkotta igy.
>Szalljon, szabad hazank,
>dicsoseg fenye rad,
>nepek baratsagat vivod ki te,
>zaszlod a Szovjetet,
>zaszlod a nepeket
>gyozelemrol gyozelemre vigye.
>
>Meg kell mondanom, eleg gyenge forditas... : - ))) Ugy remlik, van egy
>masik forditas is, de azt nem ismerem. Annakidejen ezt tanitottak...
Én a másikat ismerem. Pontosan nem emlékszem a szövegére, de anno 
énekkarban énekelni kellett, és most ahogy dúdolgatom, valahogy így szólt:
Szövetségbe forrt szabad köztársaságok
A nagy Oroszország kovácsolta frigy
A Szovjet hatalma és egysége éljen
Sok nép így akarta s megalkotta így
Szálljon szabad hazánk
Dicsőség fénye rád
Népek barátságát vívtad te ki
Lenini párt vezet
Párt mely a népeket
Kommunizmus győztes útján viszi
Hú, de rég volt! :)
Laja
  |  
		| + - | szamnevek (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
Mielott Attila a honapnevek utan a szamnevekrol kerdez:
A számok 1-től 10-ig 4500 nyelven:
http://www.zompist.com/numbers.shtml
(autentikus forras _: a Nok Lapja :-)
ivan
 |  
		| + - | Honapok (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
> Természetesen nekem is feltűnt a n. "mahlen", sv. "maala" :> f.
> "maali". Ennek ellenére ezt azért nem zártam ki [eddig], mivel a
> _keresztyén_ naptárról beszélünk, tehát így összességében ez a
> hónapnévrendszer nem lehet korábbi, mint kb. a XIV. sz.
  Miért, Tamás? A naptár, amihez szolgálnak, a latin hónapnevekkel már
az i. e. első században elnyerte azt a formát, amiben a XIV. században
is használták. Mi történt a XIV. században? Avassatok be, én akkoriban
nem voltam Európában.
La'ng Attila D., iro  > <http://lad.rentahost.net>
A nagy medvet legalabb az esti mese utan a kis piros mano takarja be. |  
		| + - | i, j (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
Vitatémát dobnék fel. Kíváncsi vagyok a véleményetekre abban a kérdésben,
hogy szerintetek az i meg a j betűk mellékjelesek-e, avagy mellékjel
nélküliek. Fogalmazhatnám úgy is: mellékjel-e az i meg a j pontja? Ha nem,
miért igen; és ha igen, miért nem?
Üdv: Attila
 |  
		| + - | Re: Honapnevek es a het napjainak nevei (mind) | VÁLASZ | Feladó:  (cikkei) |  | 
Kedves Attila!
Arab, héber, török, lett jelöléseket illetően ld. a 152. számbeli 
hozzászólásomat, plusz: jelek mint a 152. számban, plusz "H" - német 
"ch" [x], "@" - svá [@],  "3" - ain, a "h." zöngés párja [?\], "j" - 
arabban mint magyar "dzs".    
hix.nyelv #153, Láng Attila D.:
--------
> Előfordul-e más nyelvekben is, hogy a "felkelni" és "lenyugodni"
> szavakból eredezteti [a keleti ill. nyugati égtáj nevét] 
* Szlovák: "vy'chod" 'kelet' < "vychádzat^" 'feljön {égitest}'; 
"západ" 'nyugat' < "zapadat^" 'lenyugszik {égitest}'; és a többi 
szláv megfelelő.   
* Lett: "austrumi" 'hajnal, kelet' < "aust" 'hajnalodik' (vö. l. 
'aurora'); "rietumi" 'nyugat' < "riete~t" 'lemegy {a nap}' 
A litván nem ilyen: "rytai" 'kelet' < "rytas" 'reggel' többes száma; 
"vakarai" 'nyugat' < "vakaras" 'este' többes száma. A "vakaras" 
azonos eredetű, mint a szláv "vec^er" 'este'. A "rytas" paradox módon 
a lettben megőrzött "riete~t" igére megy vissza: amikor lemegy a nap 
akkor lesz 'másnap', v.i. litvánul "rytdiena", ami "onnan nézve" a 
'reggel'-lel kezdődik. [A "ri~ti" 'kelet' szinonímaként a lettben is 
megvan.]
* Latin: "oriéns" 'kelet; napisten; felkelő {csillag}' < "oríri" 
'feljön {csillag}, keletkezik, születik'; "occidéns" 'nyugat; 
lenyugvó {csillag}' < "occidere" 'lenyugszik {csillag}, leesik, 
elpusztul'; és a többi újlatin nyelv (amelyik nem vette át a germán 
neveket, ld. az angolnál)   
* Görög: "anatoliké" 'napkelte; kelet' < "anatelló" 'felkel 
{égitest}'; "dysé" 'napnyugta, alkony; nyugat' < "dyó" 'lenyugszik 
{égitest}'   
* Török: "dog^u" 'kelet' < "dog^mak" 'felkel {a nap}, születik'; 
"bat1" 'nyugat' < "batmak" 'lemegy {a nap}, elsüllyed'   
* Arab "s^arq" 'kelet' < ?; "g.arb" 'nyugat' < "g.araba" 'elmegy, 
lehanyatlik, lemegy {a nap}'   
* Angol: "east" - 'kelet' < kgerm. "austra-" 'a nap felragyogásának 
iránya' <: ie. "aus-/awes-" 'fénylik, ragyog' :> l. "auróra", gr. 
"éós" 'hajnal'; "west" - 'nyugat' < kger. "westra-" 'a nap esti 
[lenyugvásának] iránya' <: ie. "wes(peros)" 'este' > l. "vesper", gr. 
"hesperos" 'este; nyugat'; és a többi germán megfelelő.   
Érdekesség, hogy a közgermán "austra-" pontos megfelelője a latin 
"auster" '_déli_ szél' (és ebből "australis" 'déli'). Ebben az 
esetben az ie. 'ragyogás' jelentésmotívum a déli verőfényhez (és ezen 
keresztül a déli nap által kijelölt égtájhoz) kapcsolódott.   
* Meg ami még kimaradt...
--------
> Ismerjük-e a hét napjainak babiloni neveit? 
A hét a vasárnap megfelelőjével indul: 1. "Samas" 'Nap', 2. "Szin" 
'Hold', 3. "Nergal" 'Mars', 4. "Nabú" 'Merkúr', 5. "Marduk" 
'Jupiter', 6. "Istar" 'Vénusz', 7. "Ninurta" 'Szaturnusz'. Ezek nem 
is direktben istenek nevei, hanem a bolygóké (amelyek istenekhez 
tartoztak). A babilóniak a koncepciót a suméroktól vették át az 
istenneveket lefordítva. Ugyanígy jártak el a görögök, majd a 
latinok. Ez utóbbi változat használatos a bolygók modern 
elnevezéseként (a Szaturnusszal bezárólag: a többi már jelenkori 
találmány és elnevezés). Vö. <http://www.friesian.com/week.htm>, 
<http://www.inventions.org/culture/ancient/week.html>   
--------
> Mit jelent a latin _idus_ szó 
Az etruszk "íduáre" 'kettéoszt' szóból származik, és eredetileg a 
holdtölte napját, azaz a holdhónap közepét jelentette (N.B. a magyar 
megszokással ellentétben mindkét magánhangzóját hosszan kell ejteni 
[i:du:s])   
--------
> Hogyan szólnak pontosan a római dátumok?
Ld. <http://www.phil.uni-passau.de/histhw/TutMA/kalender.html> ill. 
<http://www.constitution.org/bouv/bouvieri.txt>. Ez utóbbi hozza a 
számok kiolvasását is (ezek semleges nemű sorszámnevek ablatívuszai 
[az alanyeseti "-um" {"-us/a/um"} végződést "-ó"-ra cserélve], 
minthogy egy beleértett "dié" 'napon' jár eléjük; többes ablatívuszi 
alak a "kalendís", "ídibus" és "nónís" is), de az "*octave"-t rosszul 
idézi "octávó" helyett.   
--------
> Mit jelentenek vajon az izlandi THriDHjudagur "kedd", fimmtudagur
> "csütörtök", föstudagur "péntek" napnevek? 
"TriDjudagur" 'harmadik nap', "fimmtudagur" 'ötödik nap', 
"föstudagur" 'böjtnap'   
--------
> Van-e etimológiátok a hét napjainak észt neveire? 
"Esma|päev" '1. nap', "tesi|päev" '2. nap', "kolma|päev" '3. nap' ~ 
"kesk|nädal" 'hétközép, [tkp. közép|hét]', "nelja|päev" '4. nap', 
"reede" < sv. "fredag" [fre:da], "lau|päev" 'előeste [tkp. 
*elő|nap]', "püha|päev" 'ünnep|nap'. [A "pühapäev" első mgh.-ját 
rosszul írtad.] A "nädal" utótag szláv eredetét tekintve igazad van, 
ez az átvett szó jelöli a 'hét <naptári egység>'-et az észtben.  
--------
> Mi a görög paraszkeií "péntek" eredete? 
A "paraskeué" egyben közszó is, jelentése 'felkészülés' (ebben az 
esetben a szombatra való felkészülés; vö. észt "laupäev" '[vasárnap] 
előestéje').   
--------
> Van-e etimológiátok a zsidó hónapnevekre?
A héber teljesen az akkád (ak.) naptárra megy vissza:
1. "tis^ri" < ak. "tas^arítu" 'kezdet' hónapnév
2. "h.es^wán" < h. "marh.es^wán" rövidülése < ak. "(w)araH|samnu" 
'8. hónap' hónapnév
3. "kisléw" < ak. "kisliwu" ismeretlen etimológiájú hónapnév
4. "t.ébét" < ak. "t.ebétu" hónapnév < ? ak. "t.ebú" 'süllyed, 
alámerül'
5. "s^@bát." < ak. "s^abát.u" hónapnév < ? ak. "s^abát.u" 'üt'
6. "?adár" < ak. "ad(d)aru" ismeretlen etimológiájú hónapnév
7. "nisán" < ak. "nisánu" hónapnév < sum. "nisag" 'első gyümölcsök'
8. "?iyyár" < ak. "ayyaru" hónapnév < ? ak. "ayyaru" 'virág(csokor)'
9. "siwán" < ak. "simánu" hónapnév < ak. "simánu" 'évszak, időszak'
10. "tammúz" < sum. "Dumuzi" istennév < sum. "dumu zi" 'igazi utód; 
fényes fiú stb.'
11. "?áb" < ak. "abu" ismeretlen etimológiájú hónapnév
12. "?elúl" < ak. "elúlu" hónapnév < ak. "elélu" 'tisztává, szentté 
válik'
--------
> Hát az arabokra? Mármint az iszlám naptár, a hidzsra kamari neveire
1. "muh.arram" 'tiltott' < ar. "h.arrama" 'tilt'
2. "s.afar" < ? ar. "s.afira" 'üresnek lenni'
3. "rabí3-il-?awwal" '1. tavasz[hónap]' < ar. "rabí3'" 'tavasz, 
negyedik'
4. "rabí3-iT-Tání" '2. tavasz[hónap]' < ar. "rabí3'" 'tavasz, 
negyedik'
5. "jumádá-l-?úlá" 'kezdő fagyos* [hónap]' < ar. "jamada" 'fagy'
6. "jumádá-l-?áHira" 'utolsó fagyos* [hónap]' < ar. "jamada" 'fagy'
7. "rajab" < ar. "rajaba" 'tisztel, imád, fél'
8. "s^a3bán" 'szétszóródás?' < ? ar. "s^a3aba" 'szétszóródik; 
összegyűl[sic!]'
9. "ramad.án" < ar. "ramad." 'szárazság' < "ramid.a" 'megperzselődik
10. "s^awwál" < ar. "s^ála" 'felkel, felemelkedik'
11. "Dú-l-qa3da" 'az ülésé, é.: a hónap, melyben otthon ülnek és nem 
dolgoznak' < ar. "Dú" 'birtokos partikula' + "qa?da" 'ülés'
12. "Dú-l-h.ijja" 'a zarándoklaté, é.: a hónap, melyben zarándoklatra 
szoktak menni' < ar. "Dú" 'birtokos partikula' + "h.ijja" 
'zarándoklat'
(A *'fagyos' megnevezés kissé meglepő: a két "jumádá" jelenleg ugyan 
kb. augusztus-szeptemberre esik, de "eredetileg" a tavasz utáni nyári 
hónapok voltak. Talán a hajnali sivatagi fagyok lehettek a névadók, 
amelyek veszélyeztették a termést.)   
--------
> Közben azon töröm a fejemet, vajon miért van az, hogy az arabok kétféle
> naptárban is előszeretettel alkotnak első--második párokat hónapokból. 
Szvsz eredetileg egy paraszti "munkanaptár" lehetett az alap, ezt 
finomították aztán az akkád-sémi naptár szerint, ekkor lett pl. az 
egységes "rabí3" 'tavasz'-ból "tavasz I." ill tavasz II.". Ez 
ugyanaz, mint az 'európaiak' "tavaszelő -- tavaszutó" stílusú 
megkülönböztetése (csak az arabok már régtől fogva fogékonyabbak a 
számolásra mint mi :-)). A két "jumádá" hónap esetén az én forrásaim 
"kezdő--utolsó" megkülönböztetést használnak (de lehet, hogy ez 
helyenként eltér). A "Dú"-pár tagjai viszont nem azonosak: csak 
ugyanazzal az önállósító birtokos partikulával kezdődnek.   
--------
> szabólegény legyek, ha a rundi neveknek legalább egy része nem számnév
> 
Megmaradhatsz a szakmádnál, íme a rundi (kinyarwanda) számnevek: 
1 "-mwé", 2 "-biri", 3 "-tatu", 4 "-né", 5 "-taanu", 6 "-taandátu", 
7 "indiwi", 8 "umunani", 9 "ice^nda", 10 "icúmi". Szóval minden 
hónapnév számozott: "ukw(a)" 'hónap' + "mb/ka/ga" osztályprefix (ha a 
név fent "-" jellel kezdődik) + számnév (ugyan az "1" esetén a 
sorszámnévi forma kissé eltér)   
A thai egyébként nyugatias használatra sorszámozós rendszert is 
használ, ld. <http://www.thaistudents.com/project/calendar.html>.  
Egy érdekesség: most láttam, hogy az amhara márciust úgy hívják, hogy 
"megabit" (viszont a február nem "kilobit" :-))
 |  |